Help:Tartalom

Egyéb nyelveken

En  Fr

A Wikifajok a Wikipédiához hasonlóan WikiWiki rendszerű webhely, ami annyit jelent, hogy a rajta található szócikkeket bárki szerkesztheti, és ezek a változások azonnal meg is jelennek. A szerkesztéshez általában egyszerűen használható és könnyen megtanulható szövegszerkesztési felületet, a Wiki jelölőnyelvet (Wiki markup) használjuk. Ez a lap a jelölőnyelv használatához ad segítséget.

Ez a lap az alapvető Wiki jelölőnyelvvel ismertet meg. Ha már ismered a jelölőnyelvet, kezdheted az ismerkedést a Wikifajokkal, a Help:Wikifajok általánosságban oldalon.

Első lépések

Szeretnél segíteni a Wikifajok szerkesztésében? Áthoztunk a Wikipédiából ezt az útmutatót, és kibővítettük, hogy a Wikifajokon is hasznát vehesd.

A Wikifajokat különböző együttműködésben lévő emberek írják, mint amilyen Te is lehetsz. Ezek az oldalak beavatnak az alapvető tudnivalókba, továbbá megadják a kellő tudást, hogy hasznosan segíthesd a Wikifajokat!

A következő oldalak leírják, hogyan kezdhetsz el szerkeszteni; formai és tartalmi tanácsokkal szolgálnak, megismertetnek a fontos irányelvekkel, szokásokkal.

Ezenkívül folyamatosan figyelmedbe ajánljuk a „homokozót”, ahol gyakorolhatod, amit megtanultál. Nyugodtan próbálkozz! Senki nem fog szólni érte, ha valamit elrontasz a homokozóban, nem baj, hiszen erre találtuk ki ezt az oldalt.

Megjegyzés: ez az útmutató azt feltételezi, hogy az alapértelmezett felületet használod. Ha be vagy jelentkezve, és már megváltoztattad a beállításaidat, akkor lehet, hogy egyes menüpontokat e leírástól eltérő helyen találsz.

Oldalak szerkesztése

A wiki legalapvetőbb lehetősége: szerkessz! Elenyésző számú védett lapon kívül minden oldalon a harmadik fül a „szerkesztés” link, amely, mint a neve is mutatja, lehetővé teszi annak az oldalnak a módosítását, amelyet épp látsz. Az ilyen webhelyeket, ahol mindenki mindent szerkeszthet, wikiknek nevezzük. Nyisd meg a homokozót és kattints a szerkesztés linkre. Ekkor egy szerkesztőablakban látni fogod az adott oldal wiki kódját. Adj hozzá néhány vicces vagy érdekes sort, például: „A szárnyas tigrisek az ejtőernyőzőkkel szoktak játszani”, azután kattints a szerkesztőablak alján található Lap mentése gombra, és figyeld meg a változtatásod eredményét!

Előnézet megtekintése

Egy fontos eszköz, amit rögtön elkezdhetsz használni, az Előnézet megtekintése gomb. Szerkessz valamit a homokozóban, és ezúttal az Előnézet megtekintése gombot nyomd le a Lap mentése helyett. Ez lehetővé teszi, hogy megnézd, hogyan fognak kinézni a változtatásaid a mentés után. Mind követünk el hibákat, ez segít észrevenni őket. Az előnézet használata a tényleges mentés előtt segít, hogy lépésről-lépésre javítgasd és formázd a szerkesztésed, anélkül hogy feleslegesen növelnéd és átláthatatlanná tennéd a lap történetét. De ne felejtsd el véglegesen elmenteni a változtatásaidat az előnézet után!

Szerkesztési összefoglaló

Mielőtt mentesz, javasolt (és illendő) egy rövid összegzést írnod, lehetőleg angolul az összefoglaló dobozba (a szerkesztőablak és a gombok között) arról, hogy mit változtattál meg. Ez lehet nagyon tömör, például ha csak ennyit írsz: „mistype” (elütés), akkor mások tudni fogják, hogy csak egy apróbb helyesírási vagy központozási hibát javítottál, esetleg egyéb apró hibát. Ezenkívül, ha a változtatásod nem jelentős, például nyelvtani, nyelvhelyességi, formázási hiba vagy elütés javítása, akkor tegyél pipát az Ez egy apró változtatás (minor edit) felirat mellé. (Erre csak bejelentkezett felhasználóként van lehetőség.)

Apró változtatások

Az apró változtatás opció bejelölésével jelezheted, hogy nem változtattad meg lényegesen a cikket – ilyen például a helyesírási hibák javítása, vagy a szöveg kisebb átformázása vagy átrendezése. Általában a változtatásokat többen átnézik, és esetleg tovább módosítják, így alakul ki a közmegegyezés; a változtatás aprónak jelölésével azt jelzed, hogy az nem szorul felülvizsgálatra, és senki nem tartaná vitathatónak. (Ez független attól, hogy a változtatás mennyi szöveget érint. Egyetlen szó átírása is lehet jelentős változtatás, ha megváltoztatja a jelentést.)

Az apró változtatásokat a betű jelzi a laptörténetben, a friss változtatásokban és a figyelőlistákon; utóbbi kettő beállítható úgy is, hogy az apró változtatások egyáltalán ne jelenjenek meg.

A visszaélések elkerülése végett csak bejelentkezett szerkesztők jelölhetik a változtatásaikat aprónak.

Általában apró szerkesztésnek számít:

• helyesírási hibák kijavítása
• formai változtatások, ha nem változtatják meg a szöveg értelmét (bekezdések felbontása vagy összevonása, szakaszok sorrendjének megváltoztatása, képek átrendezése)
• belső linkek hozzáadása
• nyilvánvaló hibák (pl. elgépelt évszám) kijavítása
• egyértelmű vandalizmus eltávolítása

A visszaállítás nem számít apró szerkesztésnek, különösen szerkesztési háborúban. (Az egyértelmű vandalizmus visszaállítása kivétel ez alól.)

Formázás

A Wikifajok oldalainak formázása a Wiki jelölőnyelv segítségével történik, így nem kell megtanulnod a HTML használatát, ha szerkeszteni szeretnél.

Vastag és dőlt

A legáltalánosabban használt wiki parancsok (tagek) a félkövér és a dőlt. A kövérítés és döntés abból áll, hogy a szó (vagy kifejezés) köré többszörös aposztrófokat (') teszünk:

• ''így lesz dőlt'' a dőlt betű (2 aposztróf mindkét oldalon),
• '''félkövér''' a félkövér (3 aposztróf mindkét oldalon),
• '''''félkövér dőlt''''' a félkövér dőlt (5 aposztróf mindkét oldalon).

Címsorok és alfejezetek

A különböző címsorok segítségével könnyen tagolhatóak a szócikkek. Ha egy cikk több különböző témát tárgyal, akkor kisebb részekre tagolható a címsorok segítségével, minden bekezdéshez egy fejezetet társítva.

Címsorok így készíthetőek:

• == Főcím == (2 egyenlőségjel)
• === Cím === (3 egyenlőségjel)
• ==== Alcím ==== (4 egyenlőségjel)

Ha egy szócikkben legalább négy fejezet van, akkor a szócikk elején automatikusan generálódik egy tartalomjegyzék. Próbálj különböző címsorokat létrehozni a homokozóban. Automatikusan hozzáadódnak az oldal tartalomjegyzékéhez, persze csak, ha már három bekezdés van.

Hivatkozások

Belső hivatkozások

Az egyik dolog, ami miatt a Wikifajok hasznos (és függőséget okoz), a kiterjedt kereszthivatkozások rendszere belső hivatkozások révén. Ezek az egyszerűen megalkotható hivatkozások hozzájárulnak ahhoz, hogy a felhasználók további információkhoz jussanak a cikkel kapcsolatban, amit olvasnak.

Mikor készíts hivatkozásokat?

A legegyszerűbb mód arra, hogy megtanuld, mikor kell linkelni, a meglévő Wikifajok szócikkek olvasgatása – példaképpen. Ha bizonytalan vagy, hogy készíts-e hivatkozást valamiről, vagy sem, kérdezd meg magadtól: „Ha olvasnám ezt a cikket, ez a link hasznos lenne számomra?”.

Hogyan készíts hivatkozásokat?

Ha hivatkozásokat szeretnél készíteni egy másik Wikifajok oldalhoz (ezeket wiki-linkeknek hívjuk), akkor kétszeres szögletes zárójelbe kell tenned a szöveget, így:

[[homokozó]]

Például, ha linkelni akarsz mondjuk a Wikispecies:Sandbox (homokozó) oldalhoz, akkor az így fog kinézni:

[[Wikispecies:Sandbox]]

(A „Wikispecies:” rész jelzi azt, hogy a céloldal a Wikispecies (Wikifajok) névtérben van, nem pedig a szócikk névtérben, ahová a normál szócikkek kerülnek.)

Ne felejtsd el ellenőrizni a hivatkozásokat, hátha esetleg nem arra a szócikkre mutatnak, amire szeretnéd.

Ha a hivatkozott szócikk címétől eltérő szöveget szeretnél látni a hivatkozás szövegében, akkor használd a | karaktert, amit magyar billentyűzeteken az AltGr + w billentyűkombinációval érhetsz el.

Például, ha a homokozóhoz szeretnél hivatkozást alkotni, de szövegként a „gyakorlótér” szót szeretnéd látni, akkor így írd be:

A gyakorlás színtere a [[Wikispecies:Sandbox|gyakorlótér]]. → A gyakorlás színtere a gyakorlótér.

Így a megjelenített szövegtől függetlenül a hivatkozás a homokozóra fog mutatni.

Hivatkozás bekezdésre

Nem csak más Wikifajok oldalakra lehet hivatkozást készíteni, hanem azokon belül közvetlenül egy fejezetcímre (vagy alcímre) is. A használatához a hivatkozás címe mellé egy # jelet kell tenni, és utána pedig a hivatkozni kívánt bekezdés címét.

[[Wikipédia:Szójegyzék#Link]] → Wikipédia:Szójegyzék#Link

[[Wiki#Hivatkozás és lapok készítése|A wikihivatkozások története]] → A wikihivatkozások története

Ha egy oldalon belül szeretnél más bekezdésre hivatkozni, akkor a lap neve elhagyható, elég a # jel és a fejezet (vagy alfejezet) címe:

[[#Belső hivatkozások]] → #Belső hivatkozások

Eltérő szóvégek

Ha a hivatkozást többes számban, ragozott formában szeretnéd használni, akkor a toldalékokat a szögletes zárójelen kívülre írd, mint pl: cikknévhez

Ha valami mást szeretnél megjeleníteni, mint ami a hivatkozott szócikk neve, akkor a hivatkozást a látható szöveg formában használd, például gólyák vagy tannin

Társprojekt-hivatkozások

Ha van egy kevéssé ismert kifejezés a szócikkben, amit írsz, és úgy gondolod, hogy kevesen értenék meg az ismerete nélkül a cikket, akkor az első gondolatod az lehet, hogy létrehozol neki egy szócikket a Wikipédiában (a megfelelő magyarázattal) – bár tisztában vagy vele, hogy nem lehet róla annyit írni, hogy igazi enciklopédia szócikk legyen.

Ebben az esetben hivatkozz inkább a megfelelő Wikiszótár bejegyzésre! (Amennyiben a Neked szükséges szócikk még nem létezik a Wikiszótárban, tégy szívességet azzal, hogy megírod. A Wiktionaristák segítenek majd, hogy tényleg jó szótárbejegyzés váljék belőle.)

A teljes URL-cím helyett használd a szokásos Wikipédia hivatkozásokhoz hasonló formát, a megfelelő társprojekt nevével. Például a Wikiszótár „kutya” definíciójára a következőképpen tudsz hivatkozni:

[[wikt:kutya]] → wikt:kutya

El is bújtathatod a wikt (vagy wiktionary) szót a | karakter segítségével:

[[wikt:kutya|kutya]] → kutya (Amint erről az előző fejezetben írtunk.)

Egy táblázat a társprojektek használható rövidítéseiről:

Projekt neve	Hivatkozás magyar lapra	Hivatkozás más nyelvű lapra	Példa
Meta-Wikipedia		m:lapnév	m:Main Page
Wikiszótár / Wiktionary	wikt:lapnév	wikt:en:lapnév	wikt:kezdőlap
Wikidézetek / Wikiquotes	q:lapnév	q:en:lapnév	q:kezdőlap
Wikikönyvek / Wikibooks	b:lapnév	b:en:lapnév	b:kezdőlap
Wikihírek / Wikinews	:hu:n:lapnév	:en:n:lapnév	hu:n:Kezdőlap
Wikiforrások / Wikisources	:hu:wikisource:lapnév	s:lapnév	hu:s:Kezdőlap
Wikicommons		commons:lapnév	commons:Main Page
Wikipédia	w:hu:lapnév	w:en:lapnév	w:hu:kezdőlap

Külső hivatkozások

legegyszerűbb mód az, hogy a honlap teljes URL-címét leírod hivatkozásként. Ha például a Google-re akarsz hivatkozni, akkor ennyit kell írnod:

http://www.google.co.hu/

A wiki a szöveget automatikusan hivatkozásként fogja kezelni (amint azt a fenti URL-lel tette), és a teljes internet címet fogja feltüntetni (a „http://” résszel együtt). Ez a forma nem túl célszerű, mert egyrészt a nyers webcímek nagyon kacifántosak lehetnek, másrészt valószínűleg nem sokat árulnak el az oldal tényleges tartalmáról.

Ha rövid hivatkozást szeretnél készíteni, akkor tegyél egy szögletes zárójelet a szöveg mindkét végére. Ha például a Google-re akarsz hivatkozni, ezt írd be:

[http://www.google.co.hu/]

Így a hivatkozás egy számként fog megjelenni, szögletes zárójelben, így: [1]. Ez a forma úgy néz ki, mint egy lábjegyzet, így csak akkor használd, ha tényleg szükségesnek látod, vagy például vitalapokon. Források feltüntetésére a szócikkekben használd inkább a lábjegyzeteket. Kerüld a külső hivatkozások használatát akkor is, ha a szükséges információ a Wikipédián is megtalálható: ebben az esetben inkább belső hivatkozásokat használj, és a link egy Wikipédia szócikkre mutasson.

Ha azt szeretnéd, hogy a hivatkozás az általad kívánt szöveggel jelenjen meg, akkor add meg azt a címtől egy szóközzel (nem | karakterrel!) elválasztva. Szóval ha így szeretnéd feltüntetni a hivatkozást: Google kereső, akkor ezt írd be:

[http://www.google.co.hu/ Google kereső].

Megjegyzés: néhány karakter használatakor (mint például a | az URL címben) előfordulhat, hogy a hivatkozás nem működik megfelelően. Ebben az esetben az URL-ben ki kell cserélni az adott karaktert a hexadecimális, ASCII-kód szerinti megfelelőjére, például a | karakter helyett %7C -t kell behelyettesíteni. Az egyes karakterek kódjait a Wikipédia ASCII táblázatában keresheted meg.